Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azt a kilenc dolgot, ami engem jellemez, amitől én Én vagyok, vagy ami egyszerűen csak jól esik és amit szeretek. Ha valamiben magadra ismertél, írd meg kommentben!
1. Komolyzene
Többféle szerelem létezik. Hirtelen fellángolás, hónapokig tartó rajongás, plátói érzelmek... egyes szerelmek csak bizonyos ideig képezik részét az ember életének, számomra viszont a zene állandó. Egy olyan jelenség, amely egyre jobban mélyül és évről évre több meglepetést tartogat, ahogy művelem és általa fejlesztem magam. Kiskoromban ráléptem erre az útra és azóta sok ösvényét bejártam. Belekóstolhattam többféle műfajba, hogy rájöjjek, mi az én komolyzenei stílusom, amelyben jólérzem magam zongorajáték közben, vagy amely ellazít, ha épp zenét hallgatok. Leginkább a zongora és a cselló kettőse az, ami magával ragadó, viszont a kórusműveknek is megvan a maguk szépsége. A komolyzene az, ami visszaránt egy olyan múltba, melyet át sem élt az ember, mégis érzi a lelkében... kiteljesedik, mintha szétáradna a vérben.
2. Írószerek
Sulis koromban is odavoltam a szép ceruzákért, a csillogós tollakért, imádtam pakolgatni, nézegetni és használni őket, ez pedig a mai nap sincs másként. Bár már nem koptatom az iskola padját, nagyon szeretem a különlegesebb darabokat, s ugyanígy nehezen hagyok ott egy-egy egyedibb noteszt, ha megakad rajta a szemem. Nem biztos, hogy használni is fogom vagy írok majd bele, de akkor is... annyira szép, hogy muszáj megvennem. Ismerős? Legutóbb olyan ceruzákat vásároltam, amelyeknek hegyezés után illatuk van. Levendulás, jázminos és rózsás változatban vettem. Valahogy, sokkal jobb érzés különlegesebb tollal írni, mint hagyományossal vagy ugyanilyen tekintetben, egy szép jegyzetfüzetbe is szívesebben írok.
3. Esőkopogás, frissen nyírt fű
Talán a gyerekkoromhoz köthetőek ezek az emlékek, és mint érzetek vagy hangulatok, a mai napig jóleső érzéssel töltenek el. Az eső hangjára elaludni, valahogy ez a monoton zaj, ahogy minduntalan áztatja a tetőcserepet, nyugalmat áraszt és sokkal jobban alszom olyankor. A frissen nyírt fű illata a gyerekkorom nyarait juttatja eszembe, amikor nagymamámnál heteket töltöttem, és késő délután volt, de a nap még erőteljesen ontotta a meleget, méhek zümmögtek a virágoknál és a távolban valaki fűnyíróval keltett zajt a csendben, mégis volt benne valami békés. A levegő megtelt a fű illatával, és ezek az emlékek a gondtalanságot jelentik nekem, amikor még nem kellett a felnőtt dolgokkal foglalkozni. Elég volt gyereknek lenni.
4. Virágok
Páratlan érzés, amikor van egy-egy növény, amelynek gondját viselem és kivirágzik a kezeim között. Jól esik gondoskodni róluk, öntözni, nevelgetni őket, és amikor meghálálva virágba borulnak, annál nincs szebb vagy jobb érzés. Megérte a belefektetett energia és a megannyi törődés. Minden évszaknak megvan a maga virágtípusa, így tavasszal mindig veszek korallkát vagy jácintot, vidámabbá teszik a napokat a szürke tél után. Nyáron a levendula-és rózsabokrokat rendezgetem, s bár nem igazán szeretem metszegetni őket, mert mindig sajnálom akadályozni őket a növekedésben tudom, hogy így még több hajtást és virágot hoznak majd idővel. Amikor pedig illatukkal betöltik a levegőt, még szebbé válnak a nyári esték. Ősszel van az erica vagy a csarab idénye, olyankor mindig veszek pár cseréppel, és amíg be nem köszönt a fagy. Legutóbb vettem nagyobb fajta dísztököket és abba tettem őket cseréppel együtt. Tök jól mutattak. A tél elsőszámú virága nálam abszolút a mikulásvirág, s ebben az évben sikerült először, hogy a tavaly vett növény a mostani karácsonykor még életben volt, és van is még mindig, mert eddig minden télen újat vettem, ami legfeljebb néhány hónapig bírta. Állandó jelleggel nagyon szeretem az orchideákat, ebből több példányom is van, valamint a kaktuszokat.
5. Gyertyák és illóolajok
Bár manapság már nem annyira elterjedt a gyertyák használata - gondoljunk csak az illóolajos megoldásokra, vagy az időként permetező illatosítókra -, én még szeretek gyertyát égetni, van egy sajátos hangulata, amit nem tud visszaadni semmilyen praktikusabb vagy modernebb dolog. A fénye, az illata nem csak a szobát tölti meg melegséggel, de a lelket is. Karácsonykor rábukkantam egyre vásárlás során és az illata annyira isteni finom volt, hogy a rákövetkező napokban még vettem 3-4 darabot belőle, mert féltem, hogy limitált kiadásról van szó. Ez a Glade Nut Delight illata, mogyoróval és pralinéval, elmondhatatlanul finom! Illóolajok tekintetében körülbelül egy éve szereztem be egy aromaterápiás diffúzor készüléket, amelyet azóta is nagyon szeretek használni. Sokkal intenzívebb általa használni az illóolajokat, mint a régebbi csepegtetős, teamécses módszerrel alkalmazva, tovább érezhető a levegőben, mindemellett pedig a párologtató fénye is nagyon meleggé és otthonossá varázsolja a szobát. Este, munka után jól esik ilyesmiket használni.
6. Állatok
A szüleim is állatszeretők, így én is örököltem vagy átvettem ezt a tulajdonságot. Kiskoromban sokféle háziállatunk volt, amely egyrészt örömteli elfoglaltság is volt, játszani velük, nézegetni őket, másrészt felelősségre is tanított a róluk való gondoskodás. Hálás vagyok, hogy engedték és sosem tiltottak tőle, az viszont mindig fontos volt, hogy az én állatom, tehát nekem kell életben tartanom. Jelenleg egy tengerimalackám van, akiről én gondoskodom - eléggé kis akaratos és öntörvényű, de én pont emiatt szeretem -, a családdal közösen pedig egy shihtzu kutyánk és egy himalája perzsa cicánk. Családtagként szeretjük őket és igyekszünk széppé, tartalmassá tenni az életüket, amíg velünk vannak.
7. Brit sorozatok
Talán ez is ilyen öröklött vagy átvett dolog, viszont nagyon szeretem a brit humort, ahogyan mindenki más is a családban. Mr Bean, Csengetett Mylord, Halló halló... nincs is jobb a nap végén egy-egy üdítő epizódnál! Van olyan barátom, aki ha nem is utálja, de cseppet sem kedveli, az időnként bevágott háttérnevetéstől pedig egyenesen a falra mászik. Nem tudom, engem szórakoztat. Szeretem, amikor a szereplők esetlenül abszurdabbnál képtelenebb helyzetbe csöppennek és egyszerűen csak, viccesek.
8. Főzőműsorok
Régebben nagy Tv Paprika rajongó voltam és sokat függtem a tévén, hogy minél több receptet elleshessek. Aztán a tévézést felváltotta az internet és mostanság már a youtube-ot bújom újabb és újabb inspirációk után. Szeretek sütni-főzni, a konyhában tevékenykedni, mert egyrészt maga a főzési folyamat is kikapcsol, másrészt öröm, amikor látom, hogy ízlik is a családnak, amit készítettem. Legutóbbi csatorna, amit felfedeztem, az a Havasi Dóra által vezetett Lilafüge, amin számtalan szuper recept van, amelyek nem csak jól néznek ki, de viszonylag egyszerűen el is lehet őket készíteni. Dóra stílusát pedig külön szeretem, mert nagyon barátságosan magyaráz el minden apróságot. Olyan recepteket tesz közzé, amelyek nem szokványosak és kicsit változatosabbá teszik a főzési rutint, hogy ne csak mindig ugyanaz kerüljön az asztalra. Melegen tudom ajánlani a csatornáját!
9. Család és néhány igaz barát
Szándékosan hagytam ezt a pontot a sor végére, mert ez az origója mindennek. A családom és az a néhány barátom az, akikre mindig számíthatok, akikkel jól esik együtt nevetni, akik igazán ismernek, akik az otthont jelentik. A múltamat, a jelenemet és, akikkel remélhetőleg, hogy a jövőmet is megélem. Bárhol legyek a világban, bármivel foglalkozzak, ők jelentik a legbiztosabb pontot, akár jó, akár rossz dolgok történnek. S ennél több, nem is kell.
__________________________________________
Ha szeretnéd Te is teljesíteni ezt a kihívást, vidd el az alábbi képet és
tíz napon keresztül alkoss bejegyzéseket a megadott témákban.
Ha felkeltette az érdeklődésed a kihívás és esetleg, az én bejegyzésem inspirálna arra, hogy Te is belevágj, kérlek, oszd meg velem kommentben a bejegyzésedhez vezető linket, hogy elolvashassam a válaszaidat! Előre is köszönöm!
Nincsenek megjegyzések: