Write Tag - ...még az Óperenciás-tengeren is túl

Először is, nagyon szeretném megköszönni Hennának a Write Tag kihívással kapcsolatos lehetőséget. Izgalmas volt számomra is a kérdések megválaszolása, nagyon örültem a felkérésednek! Nem sok ilyen jellegű dolgot szoktam kapni, így külön jól esett, hogy rám gondoltál, köszönöm!

Szabályok

1. Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére! 

2. (Ha másolásvédelem van az oldaladon, jelöltjeidet irányítsd a Kacatos dobozra, innen el tudják vinni a dolgokat.) 

3. Linkeld annak a nevét, aki jelölt téged! 

4. Válaszolj a kérdésekre! 

5. Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! ;) 

6. Jelölj te is bloggereket a játékra és linkeld az oldalukat! 

7. Értesítsd őket a jelölésről!

Kérdések

1. Valós, alternatív földi vagy kitalált világban alkotsz-e legszívesebben?
2. Miért? Mit szeretsz benne?
3. Szoktál-e írás előtt vagy alatt kutatómunkát / világépítést végezni?
4. Miért igen, miért nem? És ha igen, hogyan? Van bevált módszered?
5. Mennyire törekszel valósághűségre, ill. hihetőségre?
6. Szerinted hogy lehet ezt elérni?
7. A történeteid többsége egy vagy több helyszínen ill. világban játszódik?
8. Íróként hogy állsz a tájleírásokhoz, helyszínbemutatásokhoz?
9. Mit gondolsz arról, hogy van, aki szerint azért írnak olyan sokan fantasyt, mert az könnyű zsáner, hiszen ott „bármi megtörténhet”?
10. Van-e valami érdekességed a világokról, helyszínekről, amit elmesélnél? :)
+1 Bármit kérdezhetsz, ami a történetekben szereplő helyszínekhez, világokhoz kapcsolódik. (De ne felejtsd el ezt a szöveget is bemásolni, hogy a te jelölted is kitalálhasson valamit!)

Write Tag kihívás forrása

* * *

Válaszaim

1-2. Régebben nagyon közel álltak hozzám a fantasy témájú könyvek, történetek, így én is szívesebben mozogtam ebben a témában. Több lehetőséget láttam benne, sokkal fantáziadúsabb vagy részletgazdagabb történeteknek tartottam azokat az írásokat, amelyekben helyet kap a természetfeletti vagy a mágia, stb. Majd idővel, ahogy teltek az évek és gondolom fejben én is változtam, jobban elkezdtem értékelni a valóságos történeteket, amelyek nélkülöznek minden olyan eszközt, amellyel elrugaszkodhatnánk a realitás talajáról. Manapság sokkal több ilyen jellegű könyvet olvasok, és az utóbbi években írt alkotásaimban is ez a nézőpont köszön vissza. 

3-4. Fontosnak tartom, hogy megfelelően körüljárjam a témát, mielőtt alkotni kezdek benne, róla vagy általa. Sokkal kidolgozottabbnak érzem így a leírtakat is, valamint ad egy biztonságérzetet, hogy nem pusztán az elképzeléseimre támaszkodom, hanem konkrét támpontjaim is vannak, amelyek segítenek a tájékozódásban. Ezt akkor érzem szükségesnek, ha egy létező városban játszódó történetről írok és például, a valóságban sosem jártam ott ezelőtt. De ugyanilyen kutatómunkát igényel például, ha a főszereplőnket érintően egy betegségről írunk, vagy egyszerűen csak egy olyan tevékenységről, amelyben nincs tapasztalatunk. Régebben volt egy történetem, amelyben a főszereplőm táncos volt. Én eléggé kétballábas típus vagyok, de a női karakterem álma az volt, hogy profi balettművész lehessen. Nos, ez is igényelt egy bizonyos háttérmunkát, és utánanéztem az interneten is az elméleti dolgoknak, viszont egy barátnőm révén sikerült gyakorlatban is látnom, valamint a segítségével próbálkoznom a dologgal, hogy hihetően tudjam visszaadni a balett, avagy a tánc érzését a leírásaimban. 

5-6. Az írásaimban fontos, hogy ne kérdőjelezzék meg a szavaimat, mint ahogyan nekem is fontos, hogy egy könyv olvasása során bízni tudjak az íróban. Ez talán szorosan összefügg a 3. pontban feltett kérdéssel, hiszen a jó kutatómunka egyet jelenthet a hihetőséggel. Ha felületesen írunk valamiről, azt az olvasó is érezni fogja. Bizonyos szempontból lényegtelen, hogy miről írunk... inkább az a fontos, hogy hogyan. Ha azt írom, hogy a főszereplőm képes repülni vagy a gondolatával tárgyakat mozgatni, elméletben persze, az olvasó tudni fogja, hogy mindez lehetetlen, de a könyvnek és az író szavának hinni fog, mert mindezt olyan formában adja át és érezteti vele, hogy egy pillanatra elfelejti, mi a valóság és mi a képzelet. Abban a könyvben lehetséges lesz minden, mert az író maximálisan kihasználja annak lehetőségét, hogy azt láttassa az olvasóval, amit láttatni szeretne. Elképzelhetővé kell tenni a lehetetlent, a lehetetlent pedig valósággá. 

7. Ez talán történetfüggő, de belegondolva, hogy egy-egy írásom körülbelül milyen helyszíneken játszódik, talán az előbbit választanám. Legyen egy történet során inkább kevesebb a helyszín, amelyet igyekszek minden mértékben kihasználni és a cselekmény részévé tenni, mintsem sok helyszínt kijelölni, amelyeket aztán csak felületesen tudok bejárni a szereplőimmel és a történésekkel. 

8. Személy szerint én nagyon szeretem a tájleírásokat és a részletes bemutatásokat, viszont ez is egy olyan megoldás, amelyet nem minden író alkalmaz megfelelően. Egy-egy könyv esetében fel sem tűnik, hogy valamit hosszasan mutatott be az író, míg egy másik történet esetében lehet, már bele-belelapozgatok, hogy meddig tart még ez az ismertetés vagy felvezetés. Akkor tartom jónak vagy érdemesnek, ha van mit bemutatni. Ha csak azért használja az író, hogy töltse a sorokat, értelmetlennek tartom. Erre én is igyekszem figyelni az írás során, hogy feleslegesen ne raboljam az olvasó idejét vagy ne tartsam fel. Inkább legyen egy ismertetés rövid, de tömör és lényegretörő, amelyben minden benne van, minthogy mondatról mondatra csak húzzam az időt. Ha viszont, valamit szeretnék részletesen és körültekintően megmutatni, mert fontosnak érzem a történet szempontjából, arra igenis rászánom az időt. Erre szoktam mondani, hogy csak akkor érdemes írni, ha van mit elmondani. 

9. Nem gondolom, hogy fantasyt sokkal könnyebb lenne írni, mint mondjuk egy valóságos cselekményen alapuló történetet. Az tény, hogy egy fantasy sokkal több lehetőséget tartogat, vagy mondhatni kevésbé okoz meglepetést egy-egy váratlanabb, kiszámíthatatlanabb fordulat abból adódóan, hogy fantasyról van szó, viszont mindkét formának vagy műfajnak megvan a maga nehézsége. Egy valóságos történettől hihetőséget várunk el, míg egy fantasy esetében a lehetetlen lehetségességét. Mindkettőnél más-más módon kell alkotnia az írónak, így nem látom ésszerűnek összehasonlítani a két témát. A lényeg szerintem azon van, hogy bármelyiket is válasszuk, törekedjünk arra, hogy annak határait és lehetőségeit maximálisan használjuk ki az elképzelt történet bemutatására.

* * *

Még egyszer nagyon köszönöm a lehetőséget, s akit én jelölnék a Write Tag kihívásra: 

Brukú

Böngésztem az oldalad és ha jól láttam, csak az Egyszer volt, hol nem volt szerepel nálad, ami a Write Tag első kihívása volt, így remélem, újdonságként ér majd téged ez a bejegyzés!