Write Tag – …élt egy parasztlegény – Főszereplők

Ismét megtalált egy remek kihívás, mégpedig Henna jóvoltából, amit nagyon köszönök! Korábban már megosztottam az oldalon ennek a kihívásnak az első és második részét, most pedig a harmadik pontjához érve, a Főszereplők témáját jártam körül a tag szempontjai által. Remélem, tetszeni fog nektek és érdekesnek találjátok majd! Én nagy örömmel töltöttem ki és válaszoltam a kérdésekre, hasznos és tanulságos volt számomra is!

Szabályok

1. Másold be a szabályokat és a kérdéseket a bejegyzésed elejére! 

2. Linkeld annak a nevét, aki jelölt téged! 

3. Válaszolj a kérdésekre! 

4. Ha van ötleted, használd ki a +1 lehetőséget! 

5. Jelölj te is bloggereket a játékra és linkeld az oldalukat! 

6. Értesítsd őket a jelölésről!

 Write Tag 03. – …élt egy parasztlegény. – Főszereplők

1. Mit találsz ki előbb, a cselekményt vagy a főszereplőt (vagy valami mást)? 

Ha nagyon rangsorolnom kellene, akkor talán a cselekményt venném előre. Hamarabb alakul ki bennem egy adott jelenet vagy történés, s csak azután a karakter, akinek a jelleme, személyisége bele tud simulni az adott közegbe. A kettő együtt működik, hiszen a történéseket a főszereplőnek kell elvinni a hátán és, ha a kettő nem passzol, nem is lesz működőképes.

2. Milyen karakter volt az első történeted főszereplője? 

A legelső történetemet a Harry Potter könyvek inspirálták. Akkor, tizenéves fejjel az ő személyisége, karaktere volt példa számomra, így természetes volt, hogy hozzá hasonló főszereplőt alkossak, ő volt számomra a minta. Később, amikor már nem egy történetet, vagy novellát írtam, könnyebb volt elrugaszkodnom, és saját elgondolások alapján megformálnom a szereplőmet, viszont akkor még J. K. Rowling jelentette számomra a kapaszkodót. 

Az első karakteremet Rabina Colinnak hívták. A nevét a rubin, mint drágakő adta, annak a színe és mélyvörös ragyogása, s ilyennek képzelve el a hajszínét, kicsit csavartam a szó hangzásán, és Rabina lett belőle... aki boszorkány volt. Talán így érthető a Harry Potterrel való párhuzam. J. K. Rowling könyvéhez hasonlóan egy varázslóiskolában képzeltem el a cselekményt, ahol Rabina és barátai fényt derítenek egy több száz éves titokra, miközben belőle is egyre ügyesebb és rátermettebb boszorkány válik. Visszagondolva, egyáltalán nem ötletes történet, hiszen más könyvből merítettem az ötletet, viszont akkor, tizenkét éves fejjel nagyon büszke voltam erre az írásomra, amit az akkori képességeimhez mérten, be is fejeztem és végigírtam.

3. Ha már több sztorit is írtál, felfedezel-e utólag visszagondolva hasonlóságot a főszereplőid közt? 

Talán a másságot tudnám kiemelni mindegyik szereplőmnél. A való életben, én magam is nehezen beilleszkedő személyiség vagyok, mindig a magam feje után megyek és nem arra, amerre mindenki más, s talán ez visszaköszön a szereplőim jelleménél is. Másra vágynak, mást keresnek, mint a többség és kicsit önmagamat is megvalósítva ezzel, hozzám hasonló karakterekké formálom őket akaratlanul is. Szerintem ezzel nagyon sok író van még így., s talán mindez akkor válik még észrevehetőbbé, amikor E/1. személyt használunk szemszögként. A választott személy által még inkább összeolvad az író és a karaktere, amit nem tartok hátránynak. Ezáltal talán még hitelesebben tudjuk átadni a főszereplő személyiségét. Amire figyelni próbálok, hogy a karakter túlnőjön rajtam. Ha még valamilyen formában hasonlít is rám, vagy hasonló döntéseket hoz, mint amiket én is meghoznék, legyen több, jobb és sokrétűbb, hiszen nem önmagamról akarok írni, hanem egy olyan főszereplőről, aki a hasonlóság, azonosulás ellenére önálló akarattal bír.

4. Hogyan alkotod meg őt, van-e rá módszered? 

Sok minden befolyásolja nálam egy karakter jellemét. Elsősorban talán, maga a történet, hiszen sokban meghatározza, hogy milyennek kell lennie. Bátornak, mert kalandokba csöppen majd? Vagy elszántnak, mert meg kell mentenie valakit? Félénknek és tartózkodónak, mert sok fájdalom érte a múltban? Pesszimistának vagy épp szarkasztikusnak, mert így akarja magát távol tartani minden lehetséges csalódástól? A körülmények határozzák meg számomra egy szereplő jellemét.

5. Szerinted mitől lesz “működőképes” egy főszereplő? 

Bár mindegyik főszereplőm más-más történetemben kap helyet, vannak bizonyos tulajdonságok és jellemvonások, amellyel mindig felruházom őket. Az egyik az őszinteség, hiszen ezzel egyrészt példát mutatnak, másrészt az olvasót sem vezetik az orránál fogva. S ugyanígy fontos az egyenesség, a határozottság, a hűség vagy a tisztelet. Ezekkel az erényekkel szerintem minden főszereplőnek bírnia kell, legalábbis akkor, ha nem gonosz főhőst formálunk a történet főszereplőjévé, de ez már egy másik kérdéskör.

6. Mit gondolsz arról, hogy “a főszereplő legyen szerethető”? 

Ha az olvasó szimpatizálni tud a szereplővel, mert mondjuk egyetért a gondolkodásával, a döntéseivel, az érzéseivel, vagy értékeli a humorát. akkor könnyen szerethetővé tud válni a szemében.

7. Jártál-e már úgy, hogy a karaktered önállósította magát és másfele vitte a történetet, mint ahogy eltervezted? Mit teszel ilyenkor? 

Mivel mi írjuk a történetet, szerintem a mi kezünkben van a gyeplő is. Mi alakítjuk egy történet alakulását, egy szereplő életútját, de persze az eredeti elgondolások változhatnak a történet írása során. Lehet, hogy az elején még teljesen más irányba szerettük volna vinni a történetet, viszont a cselekmény előrehaladtával jön egy jobb ötlet, egy jobb fordulat, amire lecseréljük az első elgondolásunkat. Változtatni lehet, viszont fontos, hogy kézben tartsuk a történetünket, ezáltal pedig a főszereplőnket is, és ne hagyjuk, hogy az sodorjon minket magával. Annak tartalmilag csak káosz és összevisszaság a vége.

8. Olvasóként milyenfajta főszereplők fognak meg / érdekelnek igazán? Befolyásolja-e ez, hogy te milyennek alkotod meg a tieidet? 

Nagyon szeretem, amikor egy karakter belevaló, rátermett és nem fél kiállni önmagáért. Nem változik meg senki és semmi kedvéért, egyéniségként van jelen a történetben. Tetszik, amikor egy karakternek van humora, ami nem erőltetett, hanem tényleg őszinte mosolyt tud csalni az arcomra, továbbá nagyon tudom tisztelni és értékelni egy karakternél az önzetlenséget, és a jószívűséget.

9. Fedeztél-e már fel hasonlóságot saját magad és a főszereplőd közt? Vagy törekedtél-e erre szándékosan? 

Erre a harmadik kérdésnél részletesebben kitértem, de a válasz igen. Szándékosan sosem törekedtem erre, viszont akaratlanul is átadunk tulajdonságokat, jellemvonásokat a szereplőinknek, hiszen azonosulunk velük, belebújunk a bőrükbe és ezáltal elkerülhetetlen, hogy egy tőlünk merőben más személyt formáljunk meg. Még ha minimálisan is, de lesznek hasonlóságok, bármennyire is törekszünk a különbségek hangsúlyozására.

10. Van-e valami érdekességed, gondolatod a főszereplőkről, amit elmesélnél? 

Mondani szokták, hogy az a jó történet, aminek van tanulsága. Ilyen vonatkozásban, szerintem fontos az is, hogy a főszereplő számára is legyen tanulsága annak a történetnek, amelyben életre kel. Tanuljon valamit, változzon valamiben a kezdetekhez képest, formálódjon a jelleme és a gondolkodása a történések által. Ha egy szereplő önmagához képest jó vagy még jobb emberré válik a könyv végére, nagyon különlegessé tudja tenni számomra az adott történetet.

Akiknek továbbadnám a díjat:

Dorothy Large
Abeth
Brukú