V. E. Schwab - Egy sötétebb mágia

A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli. A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.

 

Régóta nézegettem már ezt a könyvet, avagy trilógiát, amellyel kapcsolatban csak még inkább felkeltette a kíváncsiságomat a megannyi pozitív értékelés és véleményezés, viszont eddig nem volt szerencsém hozzá és csak a napokban szereztem be mindhárom kötetét. 

Régebben is olvastam már ehhez hasonló könyvet, melynek alapelemei közé tartozik a mágia, a megtévesztés, a gonosz és sötét erők jelenléte, a további világokkal való érintkezés és kapcsolat, ám ez a trilógia, vagy pontosabban az első kötet - mivel még csak az első részét olvastam el -, fel tudott mutatni valami újdonságot, ami kiemeli a fantasy könyvek tengeréből. 
Amit mindenképp fontos első körben megemlíteni a könyv véleményezése kapcsán, az maga világfelépítés, mely végigköveti az egész könyv cselekményét, vagy épp a cselekmény követi azt? Az biztos, hogy szorosan összekapcsolódnak és mielőtt belecsöppennénk a történet egészébe, érdemes átlátni a trilógia világát. Mint említettem, régebben is olvastam már ehhez hasonló könyveket, viszont ilyen alternatív világkidolgozással még nem volt dolgom. A történetünk fő helyszíne London, s annak is négy különböző variációját ismerjük meg, melyek amennyire hasonlítanak egymásra, olyannyira különböznek is. Számomra ahhoz hasonlatos, mint ahogyan a föld rétegei egymásra épülnek, s bár egymás alatt és fölött helyezkednek el, egymás közelében, mindegyik réteg más struktúrájú és tulajdonságú. Londonok között is ilyen különbségek és hasonlóságok vannak, s lehet, hogy vannak bizonyos épületek, melyek mindegyik Londonban ugyanazon a ponton helyezkednek el, de vannak eltérőek is. Így lehet, hogy amíg egyik Londonban egy adott helyen lakóház áll, addig másik Londonban egy piac, és így tovább. S ettől válik igazán különlegessé a történet, melyben az egyik leghangsúlyosabb jelenség a Londonok közötti különbségek. Mint említettem, négy város különböztet meg a könyv: Szürke London, Vörös London, Fehér London és Fekete London. Szándékosan ebben a sorrendben írva, mivel a Londonok különbözőségei is így építkeznek. 

,,– Te nem félsz a haláltól? – kérdezte most Linát. A lány úgy nézett rá, mintha ez valami nagyon furcsa kérdés lenne. Aztán tagadóan megrázta a fejét.

– A halál mindenkiért eljön – felelte egyszerűen. – Nem félek meghalni. Attól viszont igen, hogy itt ér a vég – intett körbe széles mozdulattal a szobáján, a tavernán, a városon. – Inkább halljak meg kaland közben, mint éljek itt vesztegelve."

A történet időt tekintve a 19. század környékén játszódik, s ebben a tekintetben Szürke London a mi világunk mását jelenti, a mágia nélküli, hétköznapi Londont. Ebben a világban az emberek élik a hétköznapi életüket és szinte senki nem rendelkezik mágikus képességekkel. Vele ellentétben Vörös London, amely lenyűgöző, fenséges és előkelő, vibrál a mágikus energiától, bővelkedik benne és átjár szinte mindent és mindenkit. Itt él igazán a varázslat, s ritka, aki nem rendelkezik a képességével. Fehér London, Vörös Londonhoz hasonlóan mágikus város, csak nem éppen a jó fajtából, s amíg Vörös Londont a tiszta mágia hatja át, addig Fehér London épületeit és utcáit a kemény, rideg és sötét mágia karolja át. A város fehérsége, jéghideg hangulata is ezt tükrözi vissza, melynek trónján is egy olyan testvérpár uralja, akiktől távol áll a könyörület és a kedvesség. 

Az utolsó város, Fekete London különleges eset. Ahogyan az a tartalomban is olvasható, a mágikus apokalipszis után több részre hasad, avagy több Londonra hasad a világ, melynek oka Fekete London, s annak sötét mágiája, mely szinte megmérgez mindent és mindenkit, aki a közelébe kerül. Csak suttogni mernek róla az emberek, hogy valaha is létezett. 

A könyv Kell személyén keresztül ismerteti meg velünk Londont, és annak típusait. Kell, történetünk főhőse különleges figura, aki mágikus képességekkel rendelkezik és nevezhetnénk varázslónak is, viszont ebben a történetben a hozzá hasonló mágusokat másképp nevezik. Kell egy antari, s azon kívül, hogy ért a varázsláshoz, az alternatív világok között is képes utazni. A történet csak lassan körvonalazódik ki, így emiatt az első néhány fejezet számomra nehézkesen haladt előre. Bár történtek események, a könyv eleje inkább arra összpontosított, hogy kellően ismertesse számomra Londonok világát, így tartalmilag a negyedénél indult be igazán a történet. Visszatérve Kellre, utazóként átjárókat nyit Londonok között, és nem éppen legális módon üzeneteket és különböző varázstárgyakat kézbesít a megbízói számára, akik lehetnek akár átlag polgárok, varázserővel bíró személyek, gyűjtők, vagy éppen az aktuális London uralkodói. A bonyodalom ebből bontakozik ki, pontosabban egy ilyen jellegű üzletelésből, mely során Kell szert tesz egy igen értékes és veszélyes tárgyra, melyből több gondja származik, mint előnye. Hirtelen a feje tetejére áll a világ és megkezdődik a hajsza, melyben sötét energiák, gonosz erők kelnek életre, melyekkel főhőseinknek szembe kell nézniük a rájuk leselkedő veszélyek közepette. A többesszám nem tévesztés, ugyanis a történet másik főszereplője Szelina Bard, aki tehetséges tolvaj Szürke Londonban, s nevéhez hűen az antarival is így ismerkedik meg, ugyanis ellopja tőle azt a különleges zsákmányt, melyre sokan szeretnék rátenni a kezüket. 

,,- Semmit nem tudsz ezekről a világokról - jegyezte meg végül, de a dacos ellenkezés eltűnt a hangjából.

- Dehogynem! - szólt Lina vidáman. - Létezik Buta London, Kell London, Bizarr London és Halott London - sorolta az ujjain számolva. - Látod? Gyorsan tanulok."

Karaktereket tekintve, nagyon szerettem Kell és Szelina párosát. Tetszett, hogy erősségeik ellenére mindkettőjüknek megvannak a gyengeségei, viszont együtt jó csapatot alkottak a történet során és jó volt látni, hogy a könyv végére egyfajta személyiségfejlődésen ment át mindkettőjük jelleme. Kell nagy varázserővel bíró antari, viszont fiatal még és emiatt jó pár hibát követ el a történet során, viszont mindezeket nem éreztem negatívumnak. Sokkal élőbbé és emberibbé tette a karakterét. Szelina, avagy becenevén Lina belevaló, bátor, szókimondó lány, de az ő sebezhető, védtelen oldalát is megismerhetjük a történet során, ami mindenképpen a karaktere előnyére válik.

A könyv egésze rendkívül látványos, érzékletes, nagyon tetszett az elképzelés, miszerint több London létezik egymás mellett, ez mindenképp egyedivé tette a történetet. Továbbá, bár sok minden kiderül a különböző Londonokról, úgy érzem, sok minden lapul még a háttérben, amelyre a folytatásban derül majd fény. Ez igaz a városokra és a szereplőkre is, ugyanis bár ebben a kötetben Kell a hangsúlyosabb főszereplő, Linával kapcsolatban is elejtődik néhány gondolat, amely okot ad a következtetésre, miszerint neki még fontos szerepe lesz a további kötetekben. 

Sok mindent nem szeretnék elárulni a cselekményről, viszont nagy vonalakban ennyit mindenképp fontosnak tartottam ismertetni, melyekkel talán még nem árultam el kulcsfontosságú információkat. Az biztos, hogy a történetben nem csak a mágiának van lényeges szerepe, hanem maguknak a karaktereknek is, az ő jelentőségüknek, mely megerősíti bennünk, olvasókban a tudatot, hogy mindenki okkal van jelen, ahogyan minden bizonnyal Szelina és Kell is okkal találkozott a történetben.

Az utolsó oldalakon kellemes függővéget hagyott az írónő, ami még nem az a típusú lezárás, mely felborzolja az ember idegeit, csak amolyan kellemesen felkelti a figyelmet, és kíváncsivá tesz a folytatás kapcsán, úgyhogy már csak emiatt is plusz pont a könyvnek. Olvasóként érezni a lezárást, és egyben a folytatás lehetőség is, ami mindenképp pozitív élmény.

* * *

Én bátran ajánlom mindenkinek a könyvet elolvasásra, aki szereti a kalandban bővelkedő fantasy történeteket, a karakteres és talpraesett főszereplőket, egy csipetnyi humorral fűszerezve. Szelina Bard jelleméhez hasonlatosan, maga a könyv nagyon belevaló és merész, mindenképp érdemes megismerni!