Jóság van... nagy jóság

Létezik emberi tisztaság. Persze, az ember azt mondaná, hogy már hogy ne létezne és egyáltalán miért kell ezt így kijelenteni, vagy megállapítani? Nos, eddigi életem során nagyon kevés alkalommal találkoztam vagy tapasztaltam igazi, önzetlen, érdek nélküli szeretetet vagy kedvességet a másik részéről. Ha volt is ilyenben részem, pillanatok alatt el tudott tűnni vagy hónapok leforgása alatt meg tudott halni. Egyik percben még élt, majd néhány hét elteltével, mintha fokozatosan leépült volna és nem maradt helyette más, csak egy váz, ami már nem is emlékeztetett arra az érzése, vagy konkrétan arra az emberre, akihez tartozott... aki ő volt általa. 

Több jóság kellene az életbe. Több embernek kellene jónak lennie, mert bár határozottan úgy gondolom, hogy jónak születünk, idővel megszűnünk annak lenni vagy elfelejtjük, milyen is az, amikor jók vagyunk. Azt hihetnénk, hogy néha kell a kegyetlenség is vagy mondhatni a határozottság, hogy kiállok magamért és visszatámadok, ha bántanak, de nem hiába mondják, hogyha valaki kést tart feléd, te akkor is üres kézzel harcolj önmagadért. Nincs értelme ugyanazon eszközöket megragadni és szinte visszaadni, mert akkor ugyanolyanná válsz, mint az, aki ellened fordult. Oldd meg ésszel! Lépj túl a dühödön! Számolj el háromig, mielőtt cselekednél! Légy jobb és okosabb a másiknál! Tanúsíts megértést! 

Felér egy levegővétellel, amikor van egy ember, akivel szemben nem kell ilyesmit tenned. Már-már furcsa és különös, hogy a megszokott, szinte automatikusan jövő érzéseket nem is kell érezned, mert nincs semmi, ami kiváltaná. Tiszta maradsz az ő tisztasága miatt. Jó és kedves vagy, mert ő jó és végtelen kedvességgel fordul hozzád. Több ilyen lelkületű ember kellene a világba. 

Köszönöm, hogy létezel! Köszönöm, hogy vagy! Köszönöm, hogy ismerhetlek! Köszönöm, hogy jobbá, szebbé, értékesebbé varázsolod a mindennapokat! S ha többen mondanánk ily' hálát a szeretetért, a barátságért és a kedvességért, a jóság talán sosem kerülne a hátunk mögé, hanem körülölelne bennünket, amíg csak élünk.